MI A MEZOAMERIKAI VILáGNéZET? - TUDOMÁNY

Világnézet tulajdonságai. Navigációs menü

A világ nyelvi képe mint a szemantikai kutatások tárgya A világ nyelvi képének mint fogalomnak viszonylag gazdag hagyományai vannak nemcsak az európai, hanem az amerikai nyelvtudományban is.

Fontos helyet foglal el a mai szemantikában, amely választ keres a következő kérdésekre: 1. Herder és W. Herder számára a nyelv a tudományok formáját jelenti, amelyben és amelynek megfelelően létrejönnek a gondolatok. Azt állította, hogy minden nemzet rendelkezik egy saját gondolati készlettel, amely jelekké válik.

Ez a gondolati készlet nem más, mint a nemzet nyelve, amelyben felfedezhetjük a századok hozzájárulásainak a nyomát. Ez az egész nemzet gondolatainak a kincstára Herder, J. Herders Werke.

Az ökológiai civilizáció tudományos megalapozása és az egészséges világnézet társadalmi jelentősége

Teil Berlin, ; Schaff, A. Państwowe Wydawnictwo Naukowe. Warszawa, A Herder, valamint Kant és Hegel filozófiai nézeteit követő W. Nem azért, mert határaik egybeesnek, hanem azért, mert a valóságnak a nyelv segítségével történő átalakítása következtében a szellem felfoghatja a világnézet tulajdonságai egységét Humboldt, W.

Gesammelte Schriften. Berlin, Úgy vélte, hogy a nyelvészeti kutatások legfontosabb célja abban rejlik, hogy felfedezzük a nyelvi részvételt a képzetek kialakításában.

világnézet tulajdonságai

Az a gondolat, hogy a nyelv a valóságot emberi világgá alakítja, Humboldtnál összekapcsolódik azzal a módszertanilag termékeny tézissel, hogy a nyelvet dinamikájában, genetikailag és nemcsak mint kész merev alkotást kell vizsgálni Humboldt i. Humboldt szerint a gondolat és a szó közötti kölcsönös összefüggés világossá teszi, hogy a nyelv tulajdonképpen nemcsak a már megismert igazságok kifejezésének az eszköze, hanem világnézet tulajdonságai sokkal több, nevezetesen olyan eszköz, amely elősegíti az eddig meg nem ismert világnézet tulajdonságai felfedezését is.

Nézete szerint a nyelvek közötti különbözőség nem a hangok és a jelek különféleségében, hanem a világnézetek különbözőségében rejlik, amelyek minden nyelvtudományi kutatás végső célját meghatározzák, mivel minden természetes nyelv csak a rá jellemző világnézetet tartalmazza. Ezért a Humboldt-féle elméletet Weltanschauung-elméletnek szokás nevezni a tudományban. Humboldtnál világnézet tulajdonságai nyelv az adott nemzet szellemének sajátos kifejezője, amely a nyelv belső formájában innere Sprachform nyilvánul meg.

Így a nyelven keresztül manifesztálódik a nemzet szellemének egyik eleme, nevezetesen a világnézet.

világnézet tulajdonságai

Ebből az következik, hogy a világ nyelvi képe nem más, mint ennek a világnak a megértése, értelmezése, interpretációja a józan ész filozófiájának megfelelően, illetve a mindennapi tapasztalatoknak, valamint az adott kummunikációs közösség által létrehozott, világnézet tulajdonságai átvett és akceptált normák, értékek, minősítések, értékelések és elképzelések módjainak az összegzése, csoportosítása, osztályozása az anyagi és a szellemi valóságra való tekintettel.

A Humboldt-féle gondolatokat az világnézet tulajdonságai. Weisgerber, aki ennek az irányzatnak a fő képviselője volt, azt vallotta, hogy az a tény, hogy a nyelv meghatározott szókinccsel és szintaxissal rendelkezik, azt jelenti, hogy a világ tagolódása tükröződik benne, amely semmiképpen sem a tárgyakban, hanem világnézet tulajdonságai nyelvben létezik.

Szerinte minden nyelvi közösséget az anyanyelvben rögzült világról szóló közös kép alkot, amelyet kizárólag a nyelvi struktúrák, pontosabban, a nyelvi tartalom struktúrái tartalmaznak, amelyek mint a gondolkodás tárgyai rendezik és rendszerezik a külső világot, és továbbítják róla az általánosított tudást. Tehát a nyelv tükrözi a beszélők tapasztalatait, a világ minősítését és értelmezését.

A szóban forgó tapasztalatoknak és minősítéseknek a nyelv segítségével történő rögzítése a világ nyelvi képében és ezeknek a nemzet általi továbbadása a következő nemzedékeknek a világnézet alakítását vonzza maga után. Weisgerber feltételezte a fogalmak világának a létezését, amely világ a tárgyak világával a közvetítő szerepet játszó nyelv segítségével áll kapcsolatban Mańczyk, A.

Krytyczne uwagi do teorii językowej Leo Weisgerbera. Zielona Góra, Weisgerber tanítványa és gondolatainak a világnézet tulajdonságai Gipper volt, aki szerint a világ nyelvi képe nemcsak a szemantikai tartalomban, hanem a grammatikai és a szintaktikai kategóriákban is megnyilvánul. Azt hangsúlyozta, hogy a világ nyelvi képe valós tény, amelyet megtapasztalunk.

világnézet tulajdonságai

Azt, hogy a világ nyelvi képe objektívan létezik és ellenőrizhető, Gipper több példával is igyekezett illusztrálni, például a színek szemantikai mezőivel, a rokonsági relációkat bemutató hálóval, a növény- világnézet tulajdonságai az állatvilág osztályozásával, minősítésével amely különböző a különböző nyelvekben stb.

Anusiewicz, J. In: Językowy obraz świata szerk.

Mi a mezoamerikai világnézet?

Lublin, A német nyelvtudományban a világ nyelvi képe problematikájával többen is foglalkoztak, pl. Trier, P. Hartmann, G. Kandler, H. Wein, E. Albrecht, G. Nickel és mások is Lásd: Anusiewicz i.

Hivatkozások Az Mezoamerikai világnézet Arra utal, hogy a mezoamerikai kultúrák lakói érzékelték a környező valóságot. Ennek a fogalomnak a jobb megértéséhez ismerni kell a világnézet és a Mesoamerica kifejezéseket.

A világnézet tulajdonságai nyelvi képéről szóló tézis az amerikai nyelvészetben is az etnolingvisztika keretében, F. Boas, E. Sapir és B. Whorf munkáinak köszönhetően fogalmazódott meg. Mint ismeretes, az etnolingvisztika tárgya a nyelv és a kultúra közötti összefüggéseknek, valamint a valóság ember általi észlelése módjainak a kutatása. Az ún.

Sapir—Whorf hipotézis szerint a nyelvtípus annak a kultúrának típusától függ, amelyben a nyelv keletkezett, de a kultúra típusa összefügg a nyelvtípussal is, amelyben kifejlődött és funkcionál.

Ebből a hipotézisből a nyelvi relativizmus ma már általánosan elfogadott elve következik. Whorf szerint a nyelv nemcsak kommunikációs eszköz, hanem meghatározott világképet is tartalmaz, mivel az ember gondolatvilága szoros kapcsolatban áll a nyelv struktúrájával.

Úgy vélte, hogy a nyelv mint a megismerési folyamatok eredménye magában világnézet tulajdonságai a világképet, és ez a nyelvi világkép egyrészt döntő módon befolyásolja, alakítja és meghatározza a világ ember által történő megismerését, kategorizálását és konceptualizálását, másrészt pedig azt a módot is, ahogyan világnézet tulajdonságai és értjük ezt a világot.

világnézet tulajdonságai

Ezek a gondolatok ma is élnek, és egyre meghatározóbb tényezővé válnak a mai amerikai nyelvészetben, amelyet, mint világnézet tulajdonságai, manapság a kognitivizmus eszméje erősen jellemez. Példaként említhetjük G. Lakoff, M. Johnson, H. Putnam, R. Langacker, M. Turner nevét. Bartmiński szerint a világ nyelvi képe nem más, mint a nyelvben rögzült valóságnak az interpretációja, amelyet a világról szóló ítéletek formájában fogalmazhatunk meg. Ezek az ítéletek vagy a grammatikai formákban, szókincsben, nyelvi szövegekben rögzülhetnek pl.

világnézet tulajdonságai

Amikor megnevezzük az objektívan létező tárgyakat és jelenségeket figyelmen kívül hagyva az általános és absztrakt neveketakkor is kategorizáljuk azokat, és meghatározott szemantikai tartalmat konnotációt rendelünk hozzájuk. Ebben az értelemben nem mondhatjuk azt, hogy a szavak a valóság elemeit tükrözik, mivel valóban csak jellemezzük és minősítjük, azaz interpretáljuk, értelmezzük azokat. Egyébként többen is hasonló véleményen vannak, és az álláspontjukat azzal indokolják, hogy a nyelvben léteznek például általános nevek, nomina abstracta, a kulturális és a társadalmi szférához tartozó objektumokat jelölő nevek pl.

A föld, csillag, víz, ember, ló, macska, fa stb.

Grzegorczykowa szerint a világ nyelvi képét fogalmi struktúraként kell értelmezni, amely az adott nyelvi rendszerben, azaz a világnézet tulajdonságai és a lexikális tulajdonságaiban rögzült, és amely a nyelvi szövegek megnyilatkozások révén jut kifejezésre.

Ennek a fogalmi nyelvspecifikus struktúrának a segítségével az adott nyelvet beszélő egyének osztályozzák és interpretálják, azaz felfogják a világot Grzegorczykowa, R. Grzegorczykowa kísérletet tesz arra is, hogy elkülönítse a világ nyelvi képét alkotó fogalmi struktúrának a komponenseit tulajdonságait.

Véleménye szerint a nyelv grammatikai tulajdonságai — bár tükrözik a világra vonatkozó emberi látásmódot — határozottan történelmi jellegűek a nyelv eredetét és nem a mai állapotát érintik, pl.

Amikor most elköszönünk kedves Olvasóinktól, szeretnénk áttekinteni folyóiratunk közel két évtizedes működését, a magyar egyház és társadalom szolgálatában betöltött – az évek során beérkezett visszhangok, sokak véleménye szerint – hiánypótló szerepét. De előtte rövid áttekintést nyújtunk a éves független magyar rendtartomány sajtóapostolkodásáról.

Hasonló a helyzet az etimológia esetében is. A világ nyelvi képének a struktúrája számára nagy jelentőségűek a lexikális jelenségek, mivel világnézet tulajdonságai szókincs jegyei a világ sajátos klasszifikátorának a szerepét töltik be.

A világ nyelvi képét a lexémák szóképzési tulajdonságai is alkotják, amelyek azt mutatják, hogy a beszélők hogyan határozzák meg a jelenségeket pl. Grzegorczykowa szerint a világ nyelvi képének következő komponensei a szemantikai konnotációk. Ebben az esetben olyan jegyekről minősítésekről, emóciókról van szó, amelyeket az adott nyelvközösség vagy rétegek, illetve egyének asszociál asszociálnak a nevek deszignátumaival kapcsolatban, és amelyek bizonyos nyelvi tényekben metaforákban, derivátumokban, frazeológizmusokban állandósulnak.

Egy másik elképzelés Tokarski, R. Ez lehetővé teszi, hogy az ember a nyelv segítségével nemcsak állításokat képes tenni a állandó látásvesztés migrén tulajdonságai létezési formáiról, hanem képes ezt a valóságot értékelni és minősíteni is. Így a világ nyelvi képét olyan törvényszerűségek halmazaként értelmezi, amelyek a grammatikai kategoriális kapcsolatokban flexió, szóképzés, szintaxisvalamint a lexika szemantikai struktúráiban realizálódnak, és világnézet tulajdonságai egyfelől az adott nyelvre jellemző világnézetnek a módjait, másfelől pedig a világ szerveződésének általános megértését, az adott nyelvközösség által elismert értékeket tükrözik.

Tehát ebből az következik, hogy a valóság nyelvi képének leírásakor figyelembe kell venni a rendszerbeli és szövegbeli adatokat is.

A nyelvi szövegek modellálják a világot, és ismétlésük révén ezt a modellt rögzítik az emberi tudatban. A világ nyelvi képét tárgyalva meg kell jegyeznünk, hogy az e problematikával foglalkozó tudósok Humboldttól kezdve a mai kognitivistákig azt a nézetet vallják, hogy a nyelv ráerőlteti világnézet tulajdonságai használóira saját kategóriáit, struktúráit, és ily módon determinálja az emberi gondolkodást, a világnézet kialakítását. Tehát ebben az értelemben a valóság csak a nyelvnek kösz világnézet tulajdonságai adott az ember számára, és csak a nyelven, valamint a nyelvhasználókon keresztül észlelhető, tapasztalható.

Ilyen posztulátum elfogadása természetesen megfelelően determinálja a nyelvi szemantika világnézet tulajdonságai is, mert a nyelvi jeleket csak a fogalmakra vagy a tapasztalatra, nem pedig a valóságra vonatkoztatja. Ez a nézet azonban, úgy tűnik, túl nagy szerepet tulajdonít magának a nyelvnek, és indokolatlanul mellőzi az emberi észnek, az ember aktív szerepének a jelentőségét. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a nyelvnek van vitathatatlan szerepe a valóság megismerésében, hanem egyidejűleg az embernek is, aki ezt a valóságot tapasztalja, észleli, információt szerez róla Bańczerowski, J.

Ha a megismerési aktus kizárólag a nyelvi jelek közvetítésével történne, akkor nem rendelkeznénk semmilyen kritériummal arra vonatkozóan, hogy megállapítsuk, vajon a megismerésünk és a jelentéshasználatunk valóban az objektív valóságra vonatkozik-e, vagy csak az általunk létrehozott konstruktum.

Továbbá azt szemcsepp látás jelentené, hogy az adott jelrendszer foglyai vagyunk, nincs lehetőségünk kilépni belőle és ellenőrizni azt, világnézet tulajdonságai minden ellenőrzés újabb jelrendszer, azaz a metajelrendszer megalkotását igényelné.

Ez viszont még inkább eltávolítana bennünket a valóságtól. Az objektív valóság létezésének figyelmen kívül hagyása lehetetlenné tenné a nyelvi kommunikációt is, mivel az adott nyelv használóinak nem lenne közös viszonyítási alapjuk.